“Nem várom el, hogy megfelelő érv nélkül higgyetek nekem, nem kívánlak erőszakkal megadásra kényszeríteni benneteket. De mindenről sem szándékozom magyarázatot adni nektek. Ezeknek az ellentmondásoknak összebékítésére szeretném azonban világosan, meggyőző bizonyítékok segítségével feltárni előttetek lényem néhány olyan isteni jegyét, amelyek meggyőznek benneteket róla, hogy mi vagyok, és cáfolhatatlan csodákkal és bizonyítékokkal alapozzák meg tekintélyemet; hogy aztán habozás nélkül higgyetek el mindent, amit nektek tanítok, valahányszor csupán annyi okot leltek elutasítására, hogy magatoktól képtelenek vagytok felismerni igaz-e vagy sem.” “Isten meg akarta váltani az embereket, hogy megnyissa az üdvösséghez vezető utat azok számára, akik, az üdvösséget keresték. De az emberek oly méltatlanná váltak rá, hogy Isten igazságosan cselekszik, ha egyesektől megáltalkodottságuk miatt megtagadja azt, amit másoknak megad könyörületességből, amely nekik nem jár. Ha akarta volna, a legmegátalkodottabbak nyakasságán is úrrá lehetett volna, csupán oly nyilvánvaló módon kellett volna megnyilatkoznia előttuk, hogy ne kételkedhessenek lényegének igazsága felől, ahogyan majd az utolsó napon jelenik meg, olyan villámlás-mennydörgés, olyan világfelfordulás közepette, hogy a halottak feltámadnak, s a vakok is meglátják őt.”
“Jóságában és szelídségében jövén el hozzánk, nem ilyennek akar mutatkozni; mivel oly sokan méltatlanná váltak kegyelmére, úgy határozott, meghagyja őket a nem kívánt jótól való megfosztottságukban. Nem lett volna tehát helyes, hogy nyilvánvalóan isteni módon, jelenjen meg, úgy, hogy tökéletesen meg tudjon győzni mindenkit; de az sem, hogy annyira rejtőzködve jöjjön, hogy azok se ismerhessék fel, akik őszintén keresik. Ez utóbbiak számára tökéletesen felismerhető akart lenni; ezért, nyíltan óhajtván megmutatkozni azoknak, akik tiszta szívből keresik őt, és rejtve maradni azok számára, akik minden érzésükkel kerülik, azzal szab határt a róla szerezhető bizonyosságunknak, hogy az őt keresőknek adott magáról látható jeleket, azoknak azonban nem, akik nem keresik. ELÉGSÉGES a világosság azoknak, akiknek egyetlen óhajuk, hogy lássanak, és elégséges a homály azoknak, akik az ellenkezőjére hajlanak.”

Blaise Pascal